Talaj a kerttervezésben
Idén a Tapolcai szakmai napok legfőbb témája a talaj volt. A talaj, amit eddig túlzottan is evidenciának vettünk. Sajnos kerttervezőként sem foglalkoztam, foglalkoztunk vele eléggé. Persze tudja a tájépítész tervező az egyetemi talajtani tanulmányokból, hogy adott térségben, kistájon nagyjából milyen alaptalajra számíthat, és megkapargatja a felszínt, vagy megfigyeli, hogy eddig milyen növények érezték jól magukat az adott területen. De sajnos ritkán készül bármilyen talajvizsgálat a tervezési helyszínen, nemhogy talajszelvény ásás lenne, esetleg egy területen belül több is. A múlt héten megtanultam, hogy ezek által lehetne megismerni, hogy mi is van a talpunk alatt. Mi az a közeg, amitől elvárjuk, hogy a tervezett növények abban szépen, egészségesen növekedjenek.
Talaj a kertben
Ha egy szép kertet, nagyra növő fát, egészséges növényzetet szeretnénk egyszerűbb kiírni a talajcserét. Ha rossz a meglévő talaj, majd hoznak újat legalább a fagödörbe és az ágyás területére. De ott tartunk, hogy jó, de honnan? Honnan tudok egyáltalán nagyobb mennyiségben jó minőségű "talajt" hozatni, hol van még, honnan nem fog hiányozni? Mit is nevezhetünk egyáltalán talajnak, illetve termő talajnak? A talaj nem egyszerűen a humuszos réteg, se nem pusztán anyag – homok – egyéb kőzetmálladék – elbomló szervesanyagok – gáz – víz különböző arányú keveréke. A talajhoz hozzátartoznak a benne lévő élőlények (gombák, mikroorganizmusok, földigiliszták, stb.) is, melyek azonban pusztulásnak indulnak a letermelt, hosszú ideig összekupacolva tárolt közegekben. Nem beszélve növényborítottság hiányában a különböző eróziós folyamatok talaj pusztító hatásáról. Így sajnos kételkednünk kell abban, hogy akár a saját építkezésünk során letermelt, akár máshonnan megvásárolt "földkupacban" valójában mennyi is a talajélet.
"A talaj a leggazdagabb ökoszisztémával rendelkező közeg a Földön!"
Persze vannak helyszínek főként városi környezetben, ahol talaj helyett sitt, törmelék, kavics van a felszín alatt. Ezeken a területeken nem úszható meg a talajcsere, de tervezőként, kertépítőként, kertfenntartóként, vagy csak átlag kert tulajdonosként is sokkal tudatosabban kell foglalkoznunk azzal, ahogy a helyben meglévő talajainkat hogyan tudjuk használni, megtartani, javítani. Én magam is tanulom, hogy a mulcsolás, mélymulcs, folyamatos talajfedés, mikorrhiza gombák, talajadottságokhoz illeszkedő, változatos növényválasztás, talajjavító növények, műtrágyák helyett komposztkészítmények mellett mit tudok még használni és ajánlani.
Egy bizonyos: kerttervezőként vagy kertépítőként nem spórolható meg sem a talajvizsgálat, sem a folyamatos tanulás. Minderről, a természetalapú talajjavítási illetve talajkezelési lehetőségekről további blogbejegyzésekben tervezem írni részletesebben.